#2 Ellenőrzés internetes szolgáltatásokkal:

Ha eszközén nincs AcrobatReader, az elektronikus dokumentumok érvényességét online is ellenőtizheti, ha böngészőjében az alábbi oldalak valamelyikére navigál:

• az Európai Bizottság "Digitális Aláírás Szolgáltatások" validátora

• az osztrák Rundfunk und Telekom-Regulierungs-Gmbh. validátora

• a Magyar Kormány Kormányzati Elektronikus Aláíró és Aláírásellenőrző Szoftverével

Mi lesz a papíralapú fordítás-hitelesítéssel?

Hivatalos fordításokat és hiteles cégiratokat továbbra is készítünk papíron, azaz a kinyomtatott fordítást összefűzzük a forrásdokumentummal, záradék, aláírás és pecsét kerül rá.

Az elektronikus aláírás rövid története

Amióta csak az emberek jogokat vagy javakat biztosító dokumentumokat állítanak ki, léteznek módszerek azok hitelesítésére is. A hitelesítés azt jelentette, hogy bárki, akihez a dokumentum eljutott, biztos lehetett afelől, hogy azt valóban az a hatóság állította ki, amelynek ez a hatáskörében áll.

Dokumentumokat hitelesítettek viaszpecséttel, egyedi tintával, papírral. Az ügyvédek, közjegyzők és a fordítóirodák a mai napig zsinórral fűzik össze a papírokat, használnak körcimkét, pecsétet, domborozó bélyegzőt és persze a jó öreg szabadkézi aláírást. A legnagyobb biztonságú dokumentumokat (pl. bankjegyeket) különleges nyomdai eljárásokkal is biztosítják (színváltó, metszetmély, irizáló nyomat, fémszál, vízjel, Braille-írás, mikroírás).

Azonban bármilyen technikát is fejlesztettek ki az okiratok kibocsátói, azt mások előbb-utóbb megtanulták hamisítani (hiszen jellemzően sok pénzről volt szó). A felsorolt technikák ma már széles körben hozzáférhetők, és az aláírást is le lehet utánozni.

Az információs korhoz méltóan ezért fejlesztették ki az elektronikus aláírást, vagyis az

E-hiteles dokumentumokat

A tanúsítványt internetes számítógépeken lehet megjeleníteni. Ez minden korábbi hitelesítéssel szemben bizonyítja azt is, hogy az aláíró pontosan az aktuálisan olvasható tartalommal állította elő a dokumentumot, amelyben egyetlen pixel sem változott meg azóta. A PDF fejlécére kattintva a tanúsítvány kiadója – egy független harmadik fél – igazolja vissza, hogy az adott iratot ki és mikor állította ki.

Az e-hiteles dokumentumok új világában egy másik probléma is a múlté. Elvileg az küldemények átvételének igazolására fejlődött ki a postai tértivevény intézménye. A postás aláíratta a tértivevényt a címzettel, majd átadott neki egy lezárt borítékot. (Ha a címzett bármilyen okból nem vette át, akkor azt feljegyezte.) Azonban a tértivevény aláírva sem azt igazolta, hogy MI volt pontosan a borítékban, valójában csak a boríték átvételét igazolta (az ajtóban odafirkantott szignók csalhatatlanságát most nem firtatva). Tehát a múltban az irat – sőt a boríték – tartalmáról feladó és címzett elvileg bármit állíthatott (és állított is sok esetben).

A levelezés digitalizálása megoldást nyújt erre is. Mint említettük, a hitelesítés-szolgáltató visszajelzi a kibocsátó kilétét, a kibocsátás időpontját és a tartalom eredetiségét. A tartalom tehát mind a feladó, mind a címzett által letagadhatatlan. Magának az e-hiteles doksik kézbesítésének letagadhatatlanságát az állami hatóságok egyre inkább ügyfélkapukkal, cégkapukkal biztosítják (Magyarországon eddig csak próbálják) úgy, hogy az azokba érkezett dokumentumok jogszabály szerint átvettnek minősülnek.

Itt kérhet ajánlatot hivatalos fordítására

Itt kérhet ajánlatot hiteles cégokirat-fordításra